és mondat. Olyan mint HOBBES, de nem elmélkedő és nyugalmas, mint ez, hanem tevékeny és ingerült, ki csak bűnt lát az emberben, s tetőtől talpig embernek érzi magát. Az egyetlen ferdeség, melyet elvet, a képmutatás; az egyetlen kötelesség, melyet megkiván, az őszinteség. Azt akarja, hogy a többiek megvallják bűneiket, s azzal kezdi, hogy megvallja a maga bűneit. «Ámbár nem tudok hazudni, mint a költők, — úgymond-épen oly hiú vagyok, mint ők;» azután hálájáról beszélve: «Ime asszonyom, a költők hálája, mely tisztán kimondva nem más, mint gőg és nagyravágyás. »

36

Nincs nála semmi költői kifejezés, semmi eszményi felfogás, semmi erkölcsi alap, mely megvigasztalhatná, fölemelhetné vagy megtisztíthatná az embereket. Bele állítja őket romlottságuk szennyébe s oda áll maga is közéjök. Megmutatja nekik a pocsolya aljasságát, hová beszorította őket; azt akarja, hogy magukba szívják e kigőzölgést. Beleszorítja őket, nem azért, hogy megutáltassa velök, mint valami véletlen elbukásnál, hanem hogy hozzá szoktassa, mint természetes elemökhöz. Ledönti a közfalakat, letépi az ékítéseket, melyekkel el akarják fedni állapotukat, szabályozni rendetlenségöket. Mulatságot talál verekedéseikben, tetszésére van az elszabadult ösztönök tombolása. Szereti az emberi zagyvalék erőszakos hullámzását, a gonoszságok zűrzavarát, az ütlegek keménységét. Levetkőzteti a vágyakat, szabadon bocsátja cselekvésöket, s míg undort gerjesztenek benne, élvezettel ízleli azokat. Gyönyör dolgában nem válogatós az ember;

36 Though I cannot lie like them, I am as vain as they; I cannot but publicly give your Grace my humble acknowledgments... This is the poet's gratitude, which in plain english is only pride and ambition.

a külvárosok iszákos lakói, ha azt kérdjük tőlük, mit tudnak silány pálinkájukon szeretni, azt felelik, hogy ez is részegít, s nekik ezen kívül nincs más élvezetök.

Hogy a regényben sokat merhet a szerző, azt megérthetjük. A regény lélektani munka, közel áll az itészethez és történelemhez s csaknem oly nagy szabadsága van, mert csaknem oly nagy mértékben hozzájárúl a szív anatomiájához.87 Szükséges, hogy feltüntethessük az erkölcsi betegségeket, kivált ha azért teszszük, hogy tökéletesítsük a tudományt, hidegen, szabatosan, bonczoló módon. Az ily könyv természeténél fogva valami elvont dolog; a szobában lámpa mellett olvassuk. De vigyük ezt át a színpadra, hajtsuk túl e hálószobai jeleneteket, fűszerezzük bordélyházi jelenetekkel, adjunk neki testet a szinésznők mozdulatai és csengő hangja által, töltsük el velük a szemeket és érzékeket, még pedig nem egy elszigetelt nézőnél, hanem ezernyi férfiúnál es asszonynál, kik össze vannak keveredve a földszinten, kiket felizgat a mese érdekessége, a betűszerinti utánzat szabatossága, a fény csillogása, a tapsok zaja, a benyomások ragadós volta, mely végig borzongatja a fölingerelt és megfeszült idegeket! Ezt a látványt nyujtotta WYCHERLEY s ezt élvezte az udvar. Lehetséges-e, hogy egy közönség, még pedig válogatott közönség, ily jeleneteket ment meghallgatni? A «Szerelem az erdőben» czímű darabban az éjjeli légyottok, a befejezett vagy megkezdett megbecstelenítések közepett egy szép szellemmel találkozunk, Dapperwittel, ki kedvesét Lucyt el akarja adni az előkelő Rangernek. Mily részletezéssel dicséri őt! Kopog a lány kapuján; a vevő azonban türelmetlenkedni kezd s úgy bánik az eladóval, mint

37 FLAUBERT Madame Bovaryja.

valami rabszolgával. Az anyja kinyitja a kaput, de Lucyt ő akarja eladni, a saját hasznára, s mindkettőt szidalmak közt űzi el. Ekkor fellép Gripe, a vén puritán és képmutató uzsorás, ki eleinte nem akar alkuba bocsátkozni. «Fizessen ebédet!» Az öreg egy garast ad sörre és kalácsra.38 De a kerítőné addig kiabál, míg kicsikar tőle egy tallért. «Hát pántlikára, fülbevalóra, harisnyára, kesztyüre, csipkére s mindarra, a mire szüksége van a szegény kicsikének?» Az öreg vonakodik. - «No hát, itt van egy fél guinea.» «Fél guinea!» kiált fel a vén asszony. — Menj el már, kérlek! Itt egy másik guinea, kettő, három, öt, mindenem, a mim van.» — «Még ez a nagy pecsétgyűrű is kell, különben meg nem moczczanok!» 39 Végre

You must send for something to entertain her.... Upon my life! A groat! what will this purchase?

GRIPE.

Two black pots of ale and a cake, at the cellar. Come, the wine has arsenic in it.

Why don't you go? Here, take more money, and fetch what you will; take here, half-a-crown.

MISTRESS JOYNER.

What will half-a-crown do?

GRIPE.

Take a crown then, an angel, a piece. Begone.

elmegy, miután mindent kicsikart, és Lucy az ártatlant játsza, mintha azt hinné, hogy Gripe tánczmester, és kéri, adjon neki leczkét. Mily jelenetek és mily kétértelműségek következnek itt! Végre kiabálni kezd; az anya s az előre felállított emberek betörik az ajtót; Gripe hálóba kerül, rendőrséggel fenyegetik s kicsikarnak tőle ötszáz font sterlinget.

Mondjuk el a «Country Wife» (falusi asszony) tárgyát? A legszelídebb czélzás is durvának fog látszani. Horner, Francziaországból visszatért nemes, azt a hírt terjeszti magáról, hogy többé nem képes megsérteni a férji jogokat. Elképzelhetjük, mivé lehet ily tárgy WYCHERLEY kezei közt, s ki is von belőle mindent, a mi benne foglaltatik. A nők beszélgetnek Horner állapotáról, még pedig füle hallatára; meggyőzetik magukat általa az

MISTRESS JOYNER.

A treat only will not serve my turn. I must buy the poor wretch there some toys.

GRIPE.

What toys? What? Speak quickly.

MISTRESS JOYNER.

Pendants, necklaces, fans, ribbons, points, laces, stockings,

gloves....

GRIPE.

But there, take half a piece for the other things.

Half a piece!

MISTRESS JOYNER.

GRIPE.

Prithee, begone; take t'other piece then two pieces

I must have the broad-seal ring, too, or I stir not.

ellenkezőről s dicsekszenek vele. Hárman hozzá mennek, dorbézolnak, isznak, dalolnak és milyen dalokat! A zabolátlan orgia diadalmaskodik itt, önmagának itéli a koronát és maximákat állít fel. «A mi erényünk, mondja az egyik nő, olyan, mint az államférfi lelkiismerete, a quaker szava, a kártyás esküje, a nagy úr becsülete: semmi más, mint álarcz, azok elámítására, kik bíznak bennünk.» Az utolsó jelenetben a fölébredt gyanúk lecsillapúlnak Horner újabb nyilatkozatára. Minden házasság meg van becstelenítve, s e farsangi játék a megcsalt férjek tánczával végződik. Tetőzésül Horner a közönséget felszólítja, hogy kövesse példáját, a szinésznő pedig, ki az epilógot mondja, azzal teszi teljessé a gyalázatot, hogy óvatosságra inti a széptevőket, mert ha «lóvá is tehetik a férjeket, nálunk asszonyoknál nincs helye a csalásnak.» 40

De a mi valóban egyetlen és legrendkívülibb jele az időnek, az, hogy e kihívó festésekben semmi visszataszító körülmény sincs kihagyva, és úgy látszik, mintha az írónak épen annyira érdekében állana, hogy elundorítsa, mint hogy megrontsa köszönségét.41 A piperkőczök, sőt a

40 Olvassuk el az epilógot, ha látni akarjuk, mily szavakat mertek akkor a szinésznő szájába adni.

41 That spark who has his fruitless designs upon the bedridden widow down to the sucking heiress in her pissing clout (Love in a W. I, 2).

MRS. FLIPPANT.

Though I had married the fool, I thought to have reserved the wit as well as other ladies. Ibid.

DAPPERWIT.

I will contest with no rival, not with my old rival, your coachman. Ibid.

She has a complexion like a Holland cheese and no more teeth left than such as give a haut goût to her breath. II, 1.